Anyukám 1920. február 9-én született Gyuri fia füstté vált Auschwitzban. 

1947. február 8-án születtem...

Isteni útmutatásként fogadott örökbe, négy és fél hónapos koromban.

Ekkor volt ötven éves...

Mindig örült a sikereimnek,

rajtam keresztül kárpótolta magát, élete be nem teljesült örömeiért.

Igazi anyaként hordozta el a velem járó örömöket–bánatokat.

Bizonyságtételeként annak, hogy semmivel sem lehet egy anyát eltántorítani a „gyermekétől”.

Megérdemli, hogy szeretettel, hálával, és tisztelettel adózzak emlékének.

A kaszással – ki holnap elragad – csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad. (Shakespeare)

Életed első felét a szüleid teszik tönkre, a második felét a gyerekeid. (Tony Parsons)

Amikor a gyerekek kicsik, az ember lábára taposnak, amikor nagyok, a szívére. (Zsidó mondás)

Minden szülő kezdő szülő, ráadásul évtizedek múltán is az marad. A szülőség folyamatos blöff parádé, mi szülők örökké úgy teszünk, mintha tudnánk a tutit, pedig titkon csak remélni merjük, hogy nem csesszük el nagyon. (Jodi Picoult)

"A betegség valódi oka nem a gyermekben rejlik, hanem az anya–gyermek viszonyban, amely nem fejlődött egészségesen.”

Bálint Mihály számomra legfontosabb megfigyelése: ha beteg a gyerek, gyógyítsd az anyát! Mindig az anya a kályha, ahonnan el lehet indulni!

Csak nézd meg!

https://www.youtube.com/watch?list=PLOZ7qkDCOksM_-xEb8yopkQDjxRvaSzbf&v=NbxJKudidr0