Hetvenkilenc ember írt az Emlékkönyvembe, melyért örökre hálás vagyok Kondor Katalin ötletgazdának. Ő tanított meg rá, hogy ez a legjobb ajánlólevél magamról, a legjobb referencia rólam, és lélekpatkoló tevékenységemről. Mennyire igaza volt! 

        Időnként, elkeseredett állapotomban elég volt fellapozni a könyvet, elolvasni a bejegyzéseket, és helyreállt lelkem egyensúlya. Pszichológus, gyógyszer nélkül, saját magammal, saját magamban! Boldogságos és endorfintermelő érzés olvasni a bejegyzéseket, és tudni, hogy egyesek mekkora utat jártak meg/be lelkük felfedezése során.

        Köszönöm, hogy általatok rádöbbentem a felelősségemre, mikor visszaidéztétek egy - egy mondatomat! Köszönöm, hogy megismerhettelek benneteket, hogy ma is őrzitek a kis kártyáimat, és a barátságotokat, amivel megajándékoztatok! Köszönöm a bizalmat, és legfőképpen a szeretetet! Köszönöm, hogy általatok is beljebb jutottam lelkem feltáratlan aknamezőin!

        Az alábbiakban a pecöli gyerekek emléksorait olvashatod.                                                     

"Cél nélkül nem érdemes élni!"
"Megtanultam az önbizalmat"

"Megtanulltam egészségesen gondolkodni"

"Tanácsot és megértést kaptam"

Ajándék a pecöli gyerekektől