1979. november 23. - Hála
Divatos manapság újszülöttet ölni,
Kukába, WC-be, nylonzsákba tenni,
Polcon is gyűjtik, kinn a kamrában,
Földet tömködnek orrába-szájába.
Köszönöm, hogy hasad domborodván,
Nem lett végem egy kötőtű ormán.
Köszönöm, hogy hasadat rugdosva,
Gyilkos gondolat nem hullt
átkos magzatodra.
Köszönöm jövetem e világra,
Köszönöm, hogy nem tettél hurkot
nyakamba.
Köszönöm, hogy életet adtál s
élni hagytál,
Köszönöm, hogy hozzám Szülőket
választottál.
Köszönök Neked két drága Öreget,
Kiktől kaptam sok, nagyon sok
szeretetet.
Köszönök egy boldog gyermekséget,
Melyben volt részem, sajnos nem eleget.
Korán lettem felnőtt, kár volt sietnem,
Menet közben a két kis Öreg
elhagyott engem.
Kétszer feküdtem már a szülőágyon,
Az eredmény a fiam és a lányom.
Fizettem értük vérrel, szenvedéssel,
Két drága kis Öreg hiányérzetével.
Komiszul hiányzik, hiányzik az Apu
S hiányzol Te is, érted? Anyu!!
Annak írtam verset, ki a világra hozott,
S közben hull a könnyem s értetek sírok!