1981. január 13 – 1981. febr.12. Tehetetlenül I. (Műtét előtt) - 1981. február 16. Tehetetlenül II. (Műtét után)
Tehetetlenül I.
(Műtét előtt)
Te földre kényszerítő fájdalom özön
Értem a jelzést, de a félelmet őrzöm.
Irgalmatlan, ősi a félelem bennem,
Nyugodt méltósággal kell küzdenem.
Megvívni a csatát higgadtan, bölcsen,
Harmincnégy évemmel vajh tellik-e tőlem?
Fel kell feküdnöm a műtőasztalra,
Hasamat szike metszi, vagy szabdalja?...
Tehetetlenül II.
(Műtét után...)
Tudjátok Ti, mi az, hogy sebészet?
Hová lopakodva tör be az enyészet?
Nem kímélvén korosbat, fiatalt,
Ám csak a sebész arathat diadalt!
Altatás, jajgatás, nyögések, kínok,
Örülhet az ember, ha hite meg nem inog.
Tolnak a műtőbe, tele vagy reménnyel,
Visszajössz kábán, sápadtan, fél mellel...
Vágott hasak, melyből csöpög a váladék,
Vécére mész, merő egy hányadék,
Összezárt foggal mindent ki kell bírni,
Férjed vár, gyermekeid fel kell nevelni!