1990. - Németh Lehelnek
Beutaztad a világot, láttál ezer csodát,
Természet alkotta, vagy ember építette palotát.
Láttál télen nyarat, s nyáron hófödte csúcsokat,
Találkoztál sok magyarral, ki idegenbe szakadt.
Lehet bár milliomos, vagyona, hatalma, rangja,
Ezt a kis országot feledni nem tudja, nem akarja.
Ugye egyet értünk abban?
Élni csak ITT lehet, nem jobban, csak... élni!
Mert a szívedet nem lehet kicserélni!
Ha elmész innen és kitárul a világ,
Megismered a Föld sarát és aranyát.
Csillog a dollár, autó csak BM dablju,
És azt kérdezik tőled: Háj du ju du?
És dolgoznak sokat, dagad a tárca,
Pénzt nem hordanak, van hitelkártya.
Van házuk tripla fürdőszobával,
És depressziósak marihuánával,
És nem tudnak élni...
Ugye egyet értünk abban?
Élni csak ITT lehet, nem jobban, csak... élni!
Mert a szívedet nem lehet kicserélni!
Itt kevés a forint, csóró az öreg,
De barátaid kérdik: Hogy ityeg a fityeg?
Dolgozhatsz sokat, látszata semmi,
Nem tudod a mentő mikor fog elvinni.
Örülsz, ha van lakásod, fizeted havonta,
Közben kúszik a vérnyomásod,
meg a pénz kamata...
És elmennél innen, rohannál neki a világnak...
Ám visszatart valami, téged ITT imádnak
/vagy utálnak.
Petőfit és Aranyt ITT szavalják szépen,
A Pál utcai fiúk ITT fociztak régen.
A Lánchíd a Dunán a Kohinoor gyémánt,
Síró kisgyerekként ITT kérdezték: Mi bánt?
A szomszédok ITT ismernek, te is ismered őket,
Kamaszként, zúgó fejjel ITT szólítottad le a nőket.
A Himnusz és Szózat tanított szeretni e hazát,
Szeresd őt és szeretetét add tovább!